Szeretem Budapestet - Duna-Park

Budapest (2005)

 

Budapest - tér a vízen

 

I. Gyaloghíd a Batthyányi tér és a Kossuth tér között. A Pesti és Budai oldal gyalogos összekötése egyben a várost is összeköti a Dunával. A volt Kossuth-híd helyén alkotott városi köztér, mely nem elsősorban a közlekedést szolgálja, hanem a városi életmód kiteljesülését. Kossuth tér felé elrejti a parlament parkolóit, így az a városlakók előtt is nyitott térré válik.

 

 

II. Mobil közterek a Dunán. A vízen úszó, egymáshoz kapcsolható elemek max méretét a dunai hidak támpillér-közei és művi létesítményei határozzák meg. /Margit híd max: 87.9m tengelytáv! – max hajó~60m/ A tér a vízparti kerületek bármelyikéhez elvontatható. Budapest legújabb tere a Duna-menti nagyvárosokba elvihető, a hajó a Magyar EU tagság szimbóluma is lehet. Hallo Wien, Helló Dunaújváros, Hello Belgrád!

 

 

A németországi Rajna-Majna-Duna csatorna 1992-es megépítése óta a folyó részét képezi annak a 3500 km-es transz-európai víziútnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér.


Dunai települések:

Németország: Donaueschingen, Ulm, Ingolstadt, Regensburg, Passau

Ausztria: Linz, Ybbs an der Donau, Melk, Krems an der Donau, Tulln an der Donau, Bécs, Hainburg

Szlovákia: Pozsony, Komárom, Párkány

Magyarország: Komárom, Esztergom, Visegrád, Nagymaros, Vác, Göd, Dunakeszi, Szentendre, Budakalász, Budapest, Százhalombatta, Ercsi Dunaharaszti, Ráckeve, Dunaújváros, Dunaföldvár, Solt, Paks, Baja, Mohács

Szerbia és Montenegró: Apatin, Gombos, Palánka, Újvidék, Zimony, Belgrád, Kevevára, Szendrő

Horvátország: Vukovár

Románia: Orsova, Szörényvár, Brăila, Galac, Tulcsa, Sulina

Bulgária: Rusze

Ukrajna: Reni, Izmajil


A Duna nemzetközi hajózási útvonal. A torkolatától Brăilaig tengeri, onnan Ulmig folyami hajókkal járható. Ingolstadtnál a Duna pusztán 102 méter széles.

 

 

Mit visz a hajó? Interakciót, a másik két hajó fizikai paramétereit, kapcsolatait, webkamerát, kiállítóteret, legénységet

  • a hajók egymással szabadon kapcsolódhatnak
  • fizikai és virtuális kapcsolat is lehetséges
  • keresztmédia – Budapest – Duna – állomás
 

DUNA-PARK | Buda_Duna_Pest

 

Jelen állapotában a budapesti Duna-part csak korlátozottan bejárható, a folyó senki-földjeként viselkedik, leginkább szétválasztja két partjának életét, eseményeit: határfolyó.E hármas kapcsolatrendszer újraértelmezése szükséges, melynek legfontosabb eleme a kapcsolat: Budapest újraegyesítése, egy kapocs, mely nemcsak a Duna jobb- és bal partját köti össze, hanem a várost is a folyóval. Az összeköttetés nem hídszerűen viselkedik, hanem egy parkot hoz létre, mely összeköti Pestet és Budát a Dunával, rétegzett kapcsolatrendszert teremt. A folyó felett lebegő, mozdulatszerűen dinamikus elem, jelképi és fizikai kapcsolatot teremt. Nem pusztán egy híd, nem egy átmeneti folyosó, hanem egy tér. A park egész területe közfunkciót lát el, saját kapcsolati pontjainál is fontosabbá válik a Duna bekapcsolása a város működésébe. A közpark így a város felé is folytatódik, értelmezési mezője kiszélesedik.

A tér járószintje mentesül a kereskedelmi tevékenységektől, rajta valódi közterület/közpark létesül. A közpark alatt a Batthyányi tér oldalán P+R parkoló létesülhet, Kossuth tér felőli oldalán a parlament parkolói, így a tér mentesül a parkolóktól, a parlament - funkciójához méltón - szabadonálló lesz, rangjához fogható helyzetbe kerül a belváros felől közelítve is. A Duna-park és kapcsolati pontjai a léptékükben, értékükben városi helyet hoznak létre. A park a meglévő struktúrákat összekötve, a budapesti életmód legjelentősebb közterülete lehet, kapcsolati és aktivitási mezőinek sokasága mindenki számára használhatóvá, szerethetővé teszi azt. A dunai hidakkal ellentétben a park útvonalai nem zárják el a kapcsolatot a Dunával, az újonnan kialakuló, folyópartra merőleges vízparti zónák intenzíven megélhetővé teszik a vizet.

 

Ehhez kapcsolódóan 2 úszó sziget járná a folyót 1 éven át, egyik a teljes hajózható hosszban, a másik az ország határain belül, melyek folyamatos kapcsolatban állnak mind egymással, mind a Duna-Parkkal. Kiterjesztve az országot és a várost a teljes folyóra és viszont.

 

CHANNEL – CSATORNA | Van-e híd a folyón hosszában?

 

Duna | áramlás, folyosó, áru- és személyszállítás, szennyezés, áradás, élő kapocs, természeti és forgalmi jellegét tekintve is, mentális kapcsolat, a kultúra közvetítője | A Duna másik fontos jellege hosszanti kiterjedése: egy magától értetődő folyosó, mely országokat, régiókat, városokat, kerületeket köt össze.

 

A Duna egy olyan folyosóként, vagy csatornaként értelmezhető, melyen a legkülönbözőbb tartalmak szállíthatóak és szállítódnak. Élő kapocsként működik természeti és művi értelemben is, egymástól távoli biológiai és civilizációs értelemben vett élőhelyeket köt össze. Jelenleg e csatorna összekötő szerepe kulturális téren csak átvitt értelemben jelenik meg. A Duna hosszában megjelenő folyosó jelleg az egyes városoknál tartalmi értelemben kiszélesedik, merőleges irányú kommunikációt indukál. A közvetítő szerep kulturális jellegének erősítése, fizikai jelekkel való kifejezése mentális térképünkön is markánsan kirajzolná, megfoghatóvá, érzékelhetővé tenné a kapcsolódó városokat és szellemiségeket.

Mi lehetne alkalmasabb egy ilyen feladatra, mint egy úszó sziget? Plató, egy kulturális uszály, ami a Duna mentén bárhol kikötve, kultúrát szállít, közvetít. Az egységek képeket és atmoszférát közvetítenek. Teszik ezt oly módon, hogy mindkét hajó gyomrában van egy kiállító-közösségi tér, és 2-2 szoba. Egyik szobában a másik hajón történő események követhetőek, képi és hangi megjelenítésben, a másik szobában a földrajzi környezet érzékelhető hangi, képi, hőmérsékletbeli és légmozgásbeli valójában, ahol a másik hajó jár éppen. A Duna-parkban is van 4 szoba, ahol mindkét hajó követhető.

 

Építészet: Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos