BUDAPEST BOX

Budapest (2015)

 

ANALÍZIS

A vásárok jelenlegi állapotában tapasztalható disszonancia az árusító pavilonok által nyújtott szűkös és korszerűtlen keretekből és ezek spontán kialakuló szétfeszítéséből adódik. A jelenleg használatos faházak az áru bemutatását nem teszik lehetővé, csupán egy teret határolnak le - lényegében szükségtelenül. A belső térben jóformán csak raktározás történik, az árukat a házak körül asztalokon, tárlókon kínálják. Mivel a faház az áruk bemutatására nem nyújt megoldást az árusok egyedi, barkácsolt megoldásokhoz folyamodnak. Ennek disszonanciáját az elégtelen lefedés egyedi toldozásai is fokozzák. Az állandó szétszedés és újraépítés miatt a szétszerelhető építményelemek gyorsan megkopnak, elhasználódnak - avulásuk csak állandó cserével küszöbölhető ki.

Az árusító pavilonok fizikai környezetével analóg módon a vásárokban való árusítás frontális, az egykori szatócsboltok működését konzerváló pult mögüli formája is meghaladottá vált. Az árus és vevője közötti fizikai távolság nehézkessé teszi a kommunikációt, az áruk változatos bemutatását, kipróbálhatóságát. A pavilonon belüli tárolás pedig állandó ki- és berakodást igényel.

 

 

JAVASLAT

Mindezeknek a kommunikációban, térhasználatban és környezetkultúrában jelentkező problémáknak a kiküszöbölésére a jelenlegitől radikálisan eltérő megoldást javasolunk; mind az árusítás - valamint az ehhez kapcsolódó termékbemutatás és tárolás módjában -, mind a téri környezet kialakításában. Ilyen módon az egységes és korszerű környezeti megjelenés is biztosítható.

Zárt pavilon építmények helyett egy olyan nyitott struktúrában látjuk a megoldást, amiben megszűnnek az árusokat és a vásárlókat elválasztó térhatárok; az eddig szigorúan elkülönülő használati tereik egymásba oldódnak egy közvetlenebb eladó és vásárló közötti kapcsolatot eredményezve. A struktúra lényege nem a térelhatárolás, hanem a termékek minél közvetlenebb megjelenítése.

Mivel az árusítás tere a közterület akadálytalan folytatása organikusabban kapcsolódik egybe a közlekedés a vásárlással és nézelődéssel, emellett enyhül a gyalogos felületek szűkössége is. Ebben a nyitott térben nagyobb felületen és közvetlenebbül mutathatók be a termékek, a pavilon/box flexibilis, átrendezhető és alakítható megoldásai szükségtelenné teszik az egyéni barkács megoldásokat. A jelenlegi pavilonokkal ellentétben a tárolás a bemutatással egy helyen történik, ezáltal az árusok minimális átrendezésre, rakodásra kényszerülnek. A zárást és védelmet a box becsukható elemei és szárnyai biztosítják. Mivel a box célja nem a térelhatárolás, ezért jóval kisebb méretű a szokványos pavilonoknál. Ez lehetővé teszi az egyben történő szállítását és egyszerű installálását - nem kell elemeire szedni, kiküszöbölve az építési időt és az elemek avulását.

Ezt a nyitott térhasználatot természetesen ki kell egészítse a vásárlás tereinek a lefedése. Ez megoldható volna a box által is, de egy attól független tető struktúra maradéktalanabbul tudja megvalósítani a terek egymásbamosását azáltal, hogy nem csak az árut védi mint egy előtető, hanem a közterek, gyalogos felületek fedésével azonos feltételeket teremt, a megközelítést is kellemesebbé, védetté teszi. Egy nehézkes lefedés helyett az időszakos használatnak jobban megfelelő, könnyű és gyorsan installálható pneumatikus szerkezet a legmegfelelőbb erre a szerepre.

 

Építészet: Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos, Tarr Ivett, Turai Balázs, Kis Ferenc

Díj: A Vörösmarty téri vásárok és rendezvények időszakos pavilonjainak tervezésére kiírt Budapest BOX építészeti designpályázaton megvételben részesült.

 

lásd még: BUDAPEST BOX, EPITESZFORUM, KREATIV.HU, BUDAPESTVIDEO.HU, WELOVEBUDAPEST