Skála Metró épületének felújítási koncepciója

Nyugati tér, Budapest (2008)

 

A Nyugati tér közlekedési rendszerét alapvetően a gépjárműforgalom elsőbbsége határozza meg. Ez a kifordított valóság elzárja a várost a gyalogosforgalom elől. A szervezetlen gyalogos-akadálypályát egyrészt a körút gyalogosforgalmi rendszerébe illeszkedő akadálymentes felszíni átkötésekkel, másrészt az aluljáró-polip racionalizálásával, irányainak tiszta kijelölésével oldjuk fel.

 

A terület kiemelt tömegközlekedési csomópont (vasút-villamos-metró-busz), melynek felszíni rendszere könnyen elérhető és áttekinthető marad, az aluljárót azonban a hármas metró forgalom-szervezése miatt mindenképpen megmaradó elemként kezeltük. A buszforduló helyett a Ferdinánd hídon átmenő közlekedési hurkot javasolunk, míg a nyugati oldalában kialakult parkolót teljesen megszüntetnénk. A jelenleg hajléktalan-irányítás alatt álló parkolót megszüntetjük, helyére közteret javasolunk.

 

A Bajcsy-Zsilinszky út Skála mellett folytatódó gyalogos tengelyét az innen (a felüljáró bontása után) tengelyben álló Lehel téri templomig egybefüggő egészként kezeljük. Az újjáformált épület előtt elnyújtott lépcsőző térfolyam folytatja a Jókai út eltört tengelyét, valamint ennek ágaként a Bajcsy-Zsilinszky tengelyét. A térszín alá búvó térfolyam a kifehérített aluljáró szoborszerűen megformált antitestében folytatódik, majd a pályaudvar oldalában nézőtérszerűen megformált lépcsős téren át folyik belet a Westend bevásárlóközpont és a Váci út közé beékelődött sétányba.

 

Az aluljáró zegzugos testét megtisztítjuk a rárakódott rétegektől, világos átlátható közlekedési zónává téve azt. Ennek során a belsőt tartószerkezetig visszabontjuk, kifehérítjük, és nagyon erősen kivilágítjuk. Az eddigi zegzugos, tespedt kirakóst megszüntetjük, a közlekedő tisztán közlekedővé válik.

A skála épületének legjellemzőb sajátossága lefelé nyíló metszete. Ebből a cakkos szegélyű teraszos képből ered a függőkert-analógia. Az épület abszurd működését a homlokzat kihasználatlansága is mutatja. E furcsa kép helyett a homlokzatot nem igénylő funkciókat az épület mélyébe helyezzük, a homlokzatokon pedig élő funkció kap helyet. Így a függőkert teraszai, az egyes irodákhoz kapcsolódó kihasznált terekké válnak. Az épület metszete réteges felépítésű: legbelső zónája az áruház-terek kiszolgálóterületeinek tömege, közepén az áruház nyitott terei lépcsőznek, mindezt a  homlokzati irodafunkciók burkolják. Az áruház szintjeit két fénykürtő nyitja egybe: az épület előtere felett nyíló az épületből felfelé kitörő kisebb és a belső közlekedőket magába fogó az épületből a hátsó homlokzatba nyíló nagyobb kürtő.

 

Az eddig túlzsúfolt terepszint morzsás, mocskos terítőjét eltüntetjük, a térfalak látványát egybenyitjuk. Az épület külső képe ennek megfeleőn homogén: a monokróm anyagkezelés és az önállóvá tett szintek azonos szerkesztése egységes képet alkotnak.

 

Építészet: Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos, Tarr Ivett, Turai Balázs, Molnár Tímea, Domokos Attila

 

második díj