Városháza

Budaörs (2003)

 

Koncepció

Az adottságok vizsgálata során megállapítottuk, hogy Budaörs, városfejlődése során, az elmúlt 25 év alatt két irányban fejlődött. Az egyik vonal a főváros agglomerációjában lévő zöldövezeti lakóterület, fejlett infrastruktúrával és szociális hálóval, míg a másik pont az első irány működtetésének és fejlesztésének anyagi feltételeit megteremtő ipari-, logisztikai- és bevásárló parkok ide településének támogatása.

A város építészeti értelemben vett fejlődését azonban alapvetően meghatározza az autópálya a mellé települt bevásárlóközpontokkal és a régi városrész viszonya. A régi tengely mentén épült sávházak, és betüremkedő irodaházak eltolták a korábban szerves kisvárosi arányokat. Olyan elemek jelentek meg, amik nehezen olvashatóvá teszik a szövetet. A hagyományos erők, miszerint a templom és a városháza voltak egy település meghatározó elemei, hangsúlyukat vesztették. A folyamatot a bevásárlóközpontok, kisvárosi szempontból, idegen léptéke gyorsítja és generálja. Az autópálya mellett fekvő területek városként való értelmezése lehetetlen, léptékükben viszont behatnak a belső területekre.

Alapvető feladat tehát egy régi-új hierarchia felállítása. A léptékbeli eltolódás miatt ezt hitünk szerint a funkcióhoz illő markáns építészeti viselkedéssel lehet megteremteni. A Városházának újra ki kell jelölnie a város központját. Az épület, viselkedésével virtuális kapocsként funkcionál a hegy, a régi tengely és autópálya között. Kialakításából adódóan reagál a kisebb léptékű szövet tagoltságára, és a város léptékéhez igazodó tereket alakít ki maga körül.

 

Beépítés

Telek formája, az előtte lévő körforgalom helyzete, a köztes terek definiálatlansága és a hegy adta irányultság olyan összetett rendszer képét mutatja, ami egy hosszanti beépítés kialakításának irányába terelte gondolatainkat. A régi épület folytatásával, az Uzsoki utca fölött átszaladva, rézsűbe süllyed az épülettömeg.

A ház maga mellett sűríti és alakítja ki a tereket. Elől egy városi jellegűt, a hátsó ősparkos területen egy védett kertet. A funkcionális kialakítás kihasználja ezen terek eltérő jellegét.

 

 

Tört tengely fűzi föl a fő funkciókat. Egyik oldalról a hivatalos, a felnyíló középfolyosós irodai rész, másrészről a közönségforgalom. Már az előtérből feltárul az épület egésze, mely így könnyen értelmezhetővé válik. A legfelső szintre került a Városháza irányítása, a közbenső szintekre a várost kiszolgáló irodák. A törésvonal mentén, az alsó szinteken helyezkednek el a nagy terek, elöl az ügyfélforgalmi rész, középen a tanácsterem, hátul a parkban az étterem és a házasságkötő terem. Az épület hátsó traktusa, hétvégenként és rendezvények alkalmával zavartalanul üzemeltethető.

 

 

A ház tér felé eső része nyitott, hártyaszerű betekintést ad a belsőbe. Ezáltal városi tér alakulhat ki az épület belsejében is. A tengely mentén hátrafelé haladva, átfordul a külső környezet jellege, finoman átalakítva ezzel a belső terek hangulatát is. Az épület hátsó terei szinte összefolynak a kerttel, mégis megtartva az erős kontúrt és a belső rendet. A hegy látványa és a törésvonal dinamikája vonzza végig az épületen a látogatót. A felső szinteken a törésvonalig visszahúzódik a ház. Megszakad, zöldtetők, teraszok tagolják változatossá téve ezzel a belső tér- és a külső tömegalakítást.

 

Építészet: Balázs Mihály, Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos, Bernard Bea, Tarr Ivett