Hogyan ragadhatunk meg valamit, amit mi nem éltünk meg. Nem is szeretnénk megélni, és igazából elképzelni sem tudjuk mit jelenthetett. Kirángatnak éjszaka az ágyunkból, családostól, vonatra tesznek és a pusztában egy juhakolban találjuk magunkat. Nem értünk semmit és értelmetlenül ellenséges emberek zaklatnak minden pillanatban.

Megpróbálhatjuk szolgai módon épületbe és kiállításba foglalni ezt, de talán többet is tehetünk. Építészként létrehozhatunk helyzeteket, olyan tereket és kapcsolatokat teremthetünk, amik segítségével elősegíthetjük a történések mélyebb megértését és a kiállítás támogatásául ezzel is támpontot adhatunk abban, hogy mi az, amit sohasem szabad elfelejtenünk. Mik azok az események, amikkel és amelyek következményeivel szembe kell néznünk a múltunkból és minden erőnkkel azon lenni, hogy a jelenünkben és a jövőnkben okosabban, fellelősebben és elsősorban emberségesebben viseljük a szűkebb és tágabb értelemben vett dolgainkat.