Az eredeti épület külső megjelenését egyszerű, geometrikus formák és masszív tömeg jellemezte, párosulva tágas és átlátható belső terekkel. A bővítés mind külső formálás elvében, mind belső terek szerkesztésében az eredeti koncepcióhoz igazodik. A földszinti téglány és emeleti ovális tömeg megmaradó formai eltagolását felületi textúra váltás erősíti. A külső-belső bővülés legjellemzőbb összekötő eleme az eredeti koncepcióhoz hozzáadott szinuszlemez felület, mely a homlokzaton tömör, míg a belső terekben könnyedebb, perforált formában köszön vissza. A belsőépítészeti koncepció bázisát természetes fa felületekkel puhított ‘fehér terek’ adják, melyek biztosítják a meglévő terekkel való folytonosságot, ugyanakkor finoman kirajzolják az új traktusok határait.